A csend nem hiány, hanem jelenlét – az a szent tér, ahol a lélek először hallani kezd.
A fény nem pusztán fizikai jelenség, hanem jelentéshordozó – az az erő, amely láthatóvá és érthetővé teszi a lét rejtett értelmét.
A káosz nem ellenség, hanem az alkotás forrása – a nyers, vad energia, amelyből minden új és igaz dolog születik.
A szépség nem dísz, hanem megismerési forma – az a különös kapu, amelyen keresztül a lélek mélyebben ismerheti meg a világot és önmagát, mint a tiszta ész útján.
A művészet nem cél, hanem kapcsolat az ember és a világ között – szent híd a belső és a külső, a véges és a végtelen között.
Az idő pedig nem ellenség, hanem a jelentés kibontakozásának tere – a türelmes, láthatatlan kéz, amely a magot fává, a sebet heggé, a pillanatot történetté, az életet pedig lassan, méltósággal művészetté érleli.
Így állnak együtt, mint hat élő oszlop egy templomban, amelynek nincs teteje, csak a végtelen égbolt.
A csend adja a teret.
A fény adja
a jelentést.
A káosz adja az erőt.
A szépség adja a
megismerést.
A művészet adja a kapcsolatot.
Az idő
pedig hagyja, hogy mindez kibontakozzon – méltósággal,
türelemmel, a maga ritmusában.
Ez a filozófia
nem tanít, hanem meghív.
Meghív arra, hogy ne rohanjunk
az életen keresztül, hanem engedjük, hogy az élet kibontakozzon
bennünk. Hogy a csendben hallgassunk, a fényben lássunk, a
káoszban merjünk, a szépségben megismerjünk, a művészet által
kapcsolódjunk, és az időt ne ellenségként, hanem legbensőbb
szövetségesünkként fogadjuk.
Ez a Szigetingy Filozófia (Németh György Filozófia) lényege: nem az idő felett akarunk állni, hanem benne akarunk gyönyörűen, tudatosan, teljes szívvel élni.
Németh György (1959) A Szigetingy-filozófia szerzője | Szigetingy Filozófia | Szingy Galéria Budapest
#szigetingy #filozofia #NemethGyorgy #KreativIras #SzingyGallery
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése