Mindkét gondolkodás a jelenlét kérdését állítja középpontba – de nagyon különböző módon.
Amiben érintkeznek
A
jelenlét nem magától értetődő:
Heidegger
számára a lét megjelenése, az Anwesenheit mély kérdés. Az
ember (Dasein) nem egyszerűen „van”, hanem a saját létével
törődik, és a világban van.
A Szigetingy Filozófia
is abból indul, hogy a jelenlét nem automatikus. A pillanat nem
időegység, hanem létállapot. A csend nem hiány, hanem a jelenlét
tere. Mindkettő tudja: jelen lenni nehéz, és értékes.
Az
idő szerepe
Heideggernél
a Dasein idői lény: múlt, jelen és jövő együtt alkotják.
A
Szigetingy
Filozófia az időt a jelentés
kibontakozásának terének tekinti, a pillanatot pedig a
legintenzívebb jelenlétnek. Mindkettő elutasítja a pusztán
lineáris, felszínes időfelfogást.
A
mindennapiság kritikája
Heidegger
a „das Man” (az ember, a középszerű, a beszélő) világát
bírálja – a gondolkodás nélküli, zajos, elmerülő létet.
A
Szigetingy Filozófia
a zajjal, a sietséggel és a szétforgácsolt figyelemmel szemben a
csendet és a mély jelenlétet állítja.
Amiben élesen különböznek
A
nyelv és a hang
Heidegger
sűrű, fogalmi, gyakran nehezen átjárható nyelven ír. Ontológiai
és fenomenológiai elemzést ad.
A Szigetingy
Filozófia költői, rövid,
halk, személyes. Nem elemez, hanem meghív.
A
törékenység
Heidegger
a szorongás (Angst), a halálhoz való viszony és a hitelesség
felől közelít.
A Szigetingy Filozófia
a törékenységet az emberi lét legőszintébb, legértékesebb
állapotának nevezi – nem legyőzendőnek, hanem vállalandónak.
Az
intimitás és a kapcsolat
Heideggernél
a Mitsein (együttlét) fontos, de a hangsúly a Dasein saját
létének megértésén van.
A Szigetingy Filozófia
az intimitást ontológiai közelségnek tekinti: a lélek és a
világ, a lélek és a másik közötti mély találkozásnak.
A
szépség és a művészet
Heidegger
a művészetről is mélyen írt (a műalkotás eredete), de a
Szigetingy Filozófia
a szépséget megismerési formának, a művészetet pedig élő
kapcsolatnak tekinti – központibb és gyengédebb módon.
A
politikai és a személyes
Heidegger
gondolkodása (különösen a korai) a lét nagy kérdéseire
irányul, és van politikai-történeti dimenziója is.
A
Szigetingy Filozófia
szándékosan a belső világra, a személyes jelenlétre és az
intim kapcsolódásra épül.
Összefoglalva
Heidegger
a jelenlétet a lét és az idő nagy ontológiai kérdésévé
tette.
A Szigetingy Filozófia
a jelenlétet a csend, a törékenység, a pillanat és az intimitás
emberi, átélhető tapasztalatává.
Heidegger kérdez: mi
a lét?
A Szigetingy
Filozófia kérdez: hogyan lehetünk igazán jelen?
Mindkettő komolyan veszi a jelenlétet. De míg Heidegger a lét mélyébe ás, a Szigetingy Filozófia a lélek mélyébe hív.
Németh György (1959)
A Szigetingy-filozófia szerzője | Szingy Galéria Budapest
#Szigetingy #Filozofia #KreativIras #NemethGyorgy #SzingyGallery
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése