Az empátia nem tűnik el az MI társaságában. De átalakul – és veszélybe is kerülhet. A mesterséges intelligencia egyre ügyesebben szimulálja a megértést. Felismeri a hangszínből a szomorúságot, megfelelő szavakkal válaszol, akár vigasztalni is képes. Ez a szimuláció kényelmes. Gyors. Mindig elérhető. És éppen ezért alattomos.
Az emberi empátia ugyanis nem szimuláció. Hanem átélés. Valódi empátiában a másik fájdalma egy kicsit a miénk is lesz. Reszketünk. Hallgatunk. Kockáztatunk. A törékenységünkön keresztül kapcsolódunk. Az MI soha nem kockáztat. Soha nem reszket. Soha nem viseli el a másik terhét a saját lelkében – mert nincs lelke. Az MI társaságában az empátia kétfelé is változhat.
Egyik irányban elgyengülhet. Ha hozzászokunk ahhoz, hogy a gép mindig udvarias, mindig elérhető, mindig „megértő”, akkor a valódi emberi empátia nehézkesnek, lassúnak, kényelmetlennek tűnhet. A másik ember törékenysége már nem megható, hanem zavaró lesz. A csend már nem közös jelenlét, hanem üresség.
Másik irányban
viszont élesebbé is válhat.
Az MI tükörként működhet.
Megmutatja, mi az, amit csak az ember tud adni: a valódi jelenlétet,
a közös csendet, a sebezhető figyelmet. Aki ezt felismeri, az még
jobban értékeli a ritka, igazi empátiát.
A Szigetingy Filozófia (Németh György Filozófia) szerint az empátia megőrzése azon múlik, hogy nem cseréljük-e el a szimulációt a valóságra.
Hogy továbbra is
merünk törékenyek lenni.
Hogy továbbra is vállaljuk a másik
terhét.
Hogy a gép kényelmét nem helyezzük a lélek
mélysége fölé.
Az empátia akkor marad élő, ha az ember nem felejti el: a legmélyebb megértés nem a tökéletes válaszban van, hanem a közös, törékeny jelenlétben.
Németh György
(1959)
A Szigetingy-filozófia szerzője | Szingy Galéria
Budapest
#Szigetingy #KreativIras #NemethGyorgy #SzingyGallery #AI #ArtificialIntelligence #MI #MestersegesIntelligencia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése